Monthly Archives: április 2014

Nem jó a tranzisztor…

Nem jó a tranzisztor vagy egy másik alkatrész, annak ellenére, hogy elvégeztük a javítást. Ilyen esetben a lehető legrövidebb úton ki kell derítenünk, hogy mi lehet ennek az oka. Első lépésként át kell vizsgálnunk minden olyan alkatrészt, amely valamilyen kapcsolatban áll a nem működő tranzisztorral vagy amely befolyásolhatja a működését.

Ha a hiba nem a vizsgált területen van, akkor valahol egy távolabbi helyen vagy alkalmazási részen kell lennie. Kénytelenek vagyunk újra-meg újra visszatérni a sokat emlegetett figyelmeztetéshez: Ebbe a modellbe csak az eredeti (gyártó általi) tranzisztort lehet beépíteni! Erre oda kell figyelnünk, mert elég gyakran szembesülünk ezzel a problémával. Ilyenkor újra megrendeljük az alkatrészt, de csakis az eredetit! Miután megkaptuk, beszereljük és láss csodát…..működik!

Vagy mégsem?

Napjaink készülék kínálatában szép számmal képviselteti magát – és pontosan az „olcsó termékek“ kategóriában – az a koncepció, hogy a készülék lehetőleg a garancia leteltéig problémamentesen üzemeljen és ezután -viccesen szólva- egy, esetleg két év múlva romoljon el, mert ekkor már úgysem érdemes megcsináltatni és vegyenek helyette egy új készüléket.

Ezt a „követelményt” nem is olyan könnyű összeegyeztetni a termékfejlesztéssel. Gyakran nézegetem az alaplapokat és csak mosolygok, amikor látom a bebarnult panelokat vagy a hűtőbordákat, ahol a hűtő az Elko mellé van bekötve. Lásd a fotót.

Óvatosan levonom a következtetést: Ha egy alkatrész -jelen esetben egy teljesítménytranzisztor- mindig leáll, akkor megfigyelem, hogy egész pontosan mikor áll le. Ha közvetlenül a bekapcsolás után: tehát bekapcsolom, leáll… akkor a hibának számtalan oka lehet, úgyhogy elő kell húznom a tarsolyomból a legkülönfélébb ötleteket és javítási eljárásokat.

Több szerkezeti elem hibája is okozhatja a leállást, hibás lehet pl.: a sorkimenő, a hálózati rész, de hibás lehet az inverter is és minden olyan alkatrész, ahol nagy teljesítményű kapcsolótranzisztorokat használnak. Tehát, bekapcsolom, recsegés-ropogás, leáll… a tranzisztor ennyi idő alatt nem tudott felmelegedni. Azonnal leáll, ha túl nagy árammal vagy UCE feszültséggel indul.

Szemügyre veszem azt az alkatrészt, amelyik az áram illetve feszültség lökéseket csökkenteni tudná, illetve amelyik okozhatja és logikai úton megpróbálok rájönni, mit kell csinálnom ahhoz, hogy a következő próbálkozásra már beinduljon a szerkezet. Keresek egy univerzális alkatrészt a kézi-raktárban és olyat próbálok választani, amelyik a legjobban megközelíti a gyártó által használt paramétereket. A választáshoz számos helyettesítési lista és több adatbank áll a rendelkezésemre, kedvemre válogathatok közöttük.

Házimozi rendszer vásárlási tanácsok

Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb piaca van a házimozi rendszereknek, köszönhetően a technika rohamos fejlődésének. Mivel azonban igen komoly paletta áll a rendelkezésünkre, szükségünk lehet néhány támpontra, mielőtt berendeznénk a mozi-szobánkat.

 

A legegyszerűbb választás minden bizonnyal az úgynevezett kompakt házimozi rendszer, amely könnyen összeszerelhető, beállítható. Ezek a szerkezetek az 5.1-estől (két front, két háttér, centersugárzó- és passzív mélynyomó) a 7.1-esig (plusz két háttérsugárzó) elérhetők a piacon.

A jobb oldalon található fényképre kattintva házimozi és hifi készülékekhez talál
alkatrészeket, tartozékokat illetve kábeleket!

Mielőtt azonban választanánk, az első és egyik legfontosabb szempont – természetesen az anyagi lehetőségeink mellett – az, hogy mekkora helyiség áll rendelkezésünkre a rendszer felállításához. Ha felmértük a méretet, ehhez tudunk teljesítményt párosítani. Például, egy pici, maximum 20 négyzetméteres szobába a mozikra ráírt 500 Wattos teljesítmény bőven elegendő. 20 és 40 négyzetméter között már érdemes az 1000 Wattos kategóriát választani. Fontos eldöntenünk azt is, hogy milyen funkciókra van szükségünk a házimozi tudását illetően, mint például úgynevezett smart-funkciók, wi-fi, blu ray, 3D, stb.

A teljesítmény és persze a kiegészítő opciók mellett fontos figyelembe venni azt is, hogy milyen hangzásbeli, és egyéb igényeink vannak. Ilyen lehet például, hogy hány beépített hangzást tartalmazzon az egység, vagy éppen, hogy milyen formátumokat tudjon lejátszani (úgy, mint flac, dts-hd, true-hd). Ezeket az igényesebb rendszerek már tudják kezelni. Ha pedig nem szeretnénk körbekábelezni a helyiséget, a felső-közép kategóriában találunk olyan rendszereket, amely hangfalai vezeték nélküli kapcsolattal is működtethetők.

 

 

Digitális videótechnika korszaka

Az analóg hang- és videotechnika ideje lejárt – A nagyfelbontású TV készülékekhez új interfészek kellenek!

A digitális technika diadalakor szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kamerás átviteli láncoknál, a stúdió-, az adattárolási- és az adatátviteli technikáktól kezdve egészen a nagy-felbontású “házimozi” rendszerig nem áll rendelkezésre többé analóg jel .

Egyszerű házimozi alapja

Ha a “normál” DVD-t egy hagyományos képernyőn vagy egy digitális interfésszel működő lapos képernyős rendszeren játsszák le, megdöbbentően nagy a minőségi különbség. Nem kell feltétlenül megvárni azt, hogy a nagy felbontású termékek elárasszák a DVD piacot. Ütött a scart utolsó órája. Új rövidítéseket kell megjegyeznünk: DVI (Digital Visual Interface), HDMI ( High-definition Multimedia Interface) és HDCP (High-bandwidth Digital Content Protection). Cikkünkben ezekről adunk egy rövid és tömör áttekintést.

DVI, HDMI és HDCP az új interface generáció

 A jobboldalt megtalálható fotóra klikkelve házimozi és hifi készülékekhez talál alkatrészeket és kiegészítőket, kábeleket!

DVI

A DVI DVI logo(Digital Visual Interface) egy új, teljesen digitális interfész rendszer, amelynek segítségével az elkészített, nem sűrített videó jelek a modern, teljesen digitális lapos képernyőn tökéletesen lejátszhatók. A 4. képen a DVI logója látható. Ahogy ma már nem létezik jobb minőségű grafikus PC kártya DVI csatlakozó nélkül, eloreláthatólag ugyanúgy lesz ez a DVB- vevőkkel, a PVR-ekkel, a DVD lejátszókkal és a lapos képernyőkkel is. Sokféle digitális interfész létezik. A leggyakoribb a DVI-I (integrált, 29 pin, 5.kép) és a DVI-D (digitális, 24 pin, 6. kép). Amíg a DVI-I a kompatibilitás miatt az analóg RGB jeleket és a a hozzájuk tartozó Sync-impulzusokat is “integrálja”, addig ez a DVI-D esetében csak a tisztán digitális képjelekre korlátozódik. A hangot nem a DVI interfész továbbítja. A DVI-t az amerikai Herstellern Silicon Image és az Intel fejlesztette ki és Videó-interfész, 29 pin. Videó-interfész, 24 pin. a DDWG (Digital Display Working Group) felügyelete alatt áll, ami nem más, mint a Silicon Image, az Intel, a Compaq, a HP, az IBM és a NEC által alapított egyesülés. A DVI a magas adatátviteli rátát a TMDS differenciál eljárásának (Transition Minimized Differential Signaling) alkalmazásával éri el, így egy vezetékpár 1,6Gbit/s feletti átviteli sebességre képes. A 6 vezetőpárral rendelkező interface teljes sávszélessége (dual link) elméletileg 10Gbit/s. Egy összekötőkábel hossza kb. 5 m lehet.

DVI Pin kiosztás

1 TMDS adat 2- 9 TMDS adat 1- 17 TMDS adat 0- C1 Analog Red video
2 TMDS adat 2+ 10 TMDS adat 1+ 18 TMDS adat 0+ C2 Analog Green video
3 TMDS adat 2/4 screen 11 TMDS adat 1/3 screen 19 TMDS adat 0/5 screen C3 Analog Blue video
4 TMDS adat 4- 12 TMDS adat 3- 20 TMDS adat 5- C4 Analog H – Sync.
5 TMDS adat 4+ 13 TMDS adat 3+ 21 TMDS adat 5+ C5 RGB
6 DDC Takt 14 +5 V 22 TMDS Takt screen
7 DDCadat 15 +5 V u. analog H/V – Sync. 23 TMDS Takt +
8 Analog V – Sync. 16 Hot Plug detektálás 24 TMDS Takt –

DVI teljes elnevezése: Digital Video Interface. Ez egy digitális videó interfészt jelent, eredetileg számítógépes kifejezés.

Ennek az interfésznek különböző formái léteznek:

  • DVI-I = digitális Dual Link plusz analóg képjel (RGB)
  • DVI-I SL = digitális Single Link plusz analóg képjel (RGB)
  • DVI-D = tiszta digitális Dual Link képjel
  • DVI-D SL = tiszta digitális Single Link képjel

A Dual Link változatnál két adatcsatorna áll rendelkezésre és így a lehetséges adatráta természetesen megduplázódik (max. 9 GB/s). Hazai környezetben elsősorban a DVI-D változat fordul elő. Előreláthatólag a a DVI-t középtávon fel fogja váltani a HDMI. A HDMI az AV berendezések új kép és hang interfésze. A HDMI teljes elnevezése: High Definition Multimedia Interface. A digitálisan tárolt kép- és hangadatok eddig egy D/A konverteren keresztül analóg jelként vándoroltak, így jutottak el a TV-be. Eddig ezen semmi kifogásolni való nem volt, mert a képcsöves készülékekben a képkidolgozás is túlnyomó részt analóg megoldású volt. Az új digitális display technikák idejében (LCD, plazma vagy DLP) ez már másképp van. A digitális információt fölöslegesen először analóggá konvertálják, majd ezt a jelet újból digitalizálják a kijelzőben. A digitális jelek azonban forrástól a célberendezésig analóg átalakítás nélkül, változatlanul is eljuthatnak. Pontosan így történik ez a HDMI esetében is, ugyanis a HDMI az EDV körből eredő DVI interfész egyik továbbfejlesztett változata. Mivel a HDMI interfész kép- és hangtartalma abszolút tökéletes minőségű nagy felbontásban áll rendelkezésre, a szoftver ipar feladata annak megoldása, hogy az adatok másolásvédetten jelenjenek meg. Itt jön a képbe a HDCP másolásvédelem. A HDMI max. 720p ill. 1080p képmegjelenítésre képes 24 Bites színmélységgel valamint maximum nyolc hangcsatornát is támogat.

Az extra nagy továbbítandó adatmennyiség miatt gondot jelent a kábel hossza. A szabvány eredetileg max. 5 m hosszúságú kábelt ír elő (DVI). Az optimalizált konstrukcióknak, anyagfelhasználásnak és gyártásnak köszönhetően ez a maximális kábelhossz növelhető. Például a Matrix S1 a teljes HDTV 1080i megoldáshoz egy 15 méter hosszú kábelt használ fel. Ez tipikus esete annak, amikor elválik a konkoly a búzától!

 A jobboldalt megtalálható fotóra klikkelve házimozi és hifi készülékekhez talál alkatrészeket és kiegészítőket, kábeleket!

HDMI

HDMI logoA DVI hátránya az, hogy a digitális audio jelhez egy külön összeköttetést kell kiépíteni, külön kábel kell hozzá. A HDMI (High-Definition Multimedia Interface) használatakor erre nincs szükség.A HDMI a digitális hang processzorhoz a digitális jeleket is továbbítja, 8 csatornán keresztül.Ez természetesen megkönnyíti a kábelezést. Egyébként, a HDMI a DVI-vel lefelé száz százalékban kompatibilis. A két interfész között a ma már nagy számban gyártott konverziós adapterek ezt a feladatot ellátják. A HDMI két másik jellemzője a CEC (Consumers Electronics Control) és a DDC (Display Data Channel) támogatottság. A CEC az “AV link” – protokollon alapul és lehetővé teszi hogy több HDMI forrást – például DVD, Blu-ray, multimédia lejátszót, DVB vevőt stb. egy közös távirányítóval lehessen irányítani. A DDC-vel PC kommunikáció segítségével lekérdezhető a digitális berendezések tulajdonságai. Így tudná pl.: egy DVD-lejátszó a kimenő jeleit automatikusan a kijelző felbontásához igazítani. Két típusú HDMI interfész szerepel: A típusú HDMI, 19 pin, max. 5Gbit/s átviteli sebesség, 15 m kábelhossz illetve B típusú HDMI, 29 pin a magasabb videó adatrátához. A B típust már szabványosították, de a gyakorlatban (még) nem lehet vele találkozni. A pixel-frekvencia az A típus esetén 25-165 MHz (B típuHDMI dugó bekötéses esetén maximum 330 MHz) max. 24Bit/Pixel-lel. A letapogatási minták RGB 4:4:4 és YUV 4:2:2 vagy 4:4:4. A HDMI által támogatott tömörített audioformátumok: Dolby Digital, Dolby Digital EX, DTS és DTS EX valamint 1 – 8 nem tömörített több csatornás 32, 44, 1, 48, 88, 2, 176,4 vagy 192kHz-es adatfolyamok. Összefoglalásként leszögezhetjük:a HDMI egyesíti a nagy felbontású videó átvitelt max. 1080p (1920 x 1080 pixel, progresszív) és a többcsatornás audiót, ahol a vezérlést és a digitális másolásvédelmet egy közös interfész végzi.

HDMI pin kiosztás

1 TMDS adatok 2+ 6 TMDS adatok 1- 11 TMDS ütem árnyékolás 16 DDC adatok (SDA)
2 árnyékolás 7 TMDS adatok 0+ 12 TMDS ütem – 17 DDC / CEC tömeg
3 TMDS adatok 2- 8 TMDS adatok 0 árnyékolás 13 CEC 18 +5 V
4 TMDS adatok 1+ 9 TMDS adatok 0- 14 nem használt 19 Hot Plug Detectálás
5 TMDS adatok 1 árnyékolás 10 TMDS adatok + 15 DDC ütem (SCL)

 

Magasan integrált HDMI chipkészlet folyamatábrája

Magasan integrált HDMI chipkészlet folyamatábrája

 A jobboldalt megtalálható fotóra klikkelve házimozi és hifi készülékekhez talál alkatrészeket és kiegészítőket, kábeleket!

HDCP

Ha a filmipar akarata szerint alakulnak a dolgok, akkor DVI vagy HDMI berendezéseken a DVI-D kimenet - HDCPmásolásvédett filmeket csak HDCP védelmen keresztül lehet majd megnézni. Mind a forrás , mind célberendezést az új másolásvédelmi szabvány szerint, a HDCP (High-bandwidth Digital Content Protection, azaz nagy sávszélességű digitális tartalom védelem) kell kialakítani. A HDCP-t az Intel Corporation fejlesztette ki, a DVI összeköttetésen keresztül továbbított tartalmak szerzői jogi védelmére. A HDCP rendszer arra kötelezi a gyártókat, hogy vegyék figyelembe a tartalomszolgáltatók, a jogtulajdonosok kívánságait. A gyártóknak egyedi engedélyező kulcsokat tartalmazó kódoló modulokkal kell ellátniuk a berendezéseiket ahhoz, hogy a kijelzőiken képeket tudjanak fogadni és megjelentetni. A gyártó csak akkor kapja meg a licencet, ha vállalja, hogy a megjelenítés előtt kiértékeli azokat a jeleket, amelyek a tartalom tárolását, újraküldését szabályozzák illetve korlátozzák. A HDCP konform digitális interfészeket a csatlakozási problémák elkerülése érdekében a megfelelő protokollokkal és jelzésekkel, feliratozással kell ellátni. Az ismertetőjelre a jobb oldali képen egy példát lehet látni, a DVI-D kimenetnél másolásvédelemmel ellátva ismertetőjel látható.

A HDPC esetében a szerzői jogvédelem három részből tevődik össze. A HDCP specifikáció Rev. 1.1 fejezetében az alábbi olvasható: A rendszeren belül minden egyes alkotórésznek pontosan meghatározott szerepe van. Elsõ helyen a hitelesítési protokoll szerepel, amelyben a HDCP küldõje elismeri, hogy a HDCP fogadója rendelkezik a HDPC tartalom fogadására feljogosító tanúsítvánnyal. Miután a fogadó fél (receiver) igazolta magát, a dekódoló kulcs után megkapja a kódolt tartalmat. A dekódolás is a receiverben történik. Az egyedi kulcscserés védelemnek köszönhetően harmadik fél nem juthat hozzá a tartalomhoz. Ha mégis megpróbálják “levadászni” a legitim gépet és annak HDCP tartalmát jogosulatlanul használni akarnák, akkor a HDCP küldő megismétli a hitelesítési folyamatot és megakadályozza, hogy a “kémkedő” gép hozzájusson a tartalomhoz. Ha a jelet a digitális kimenettel párhuzamos analóg kimeneten keresztül (pl.: YUV vagy FBAS) továbbítja a berendezés, akkor lehetővé kell tenni, hogy ezt a folyamatot a tartalom szolgáltatója befolyásolhassa (kikapcsolás, felbontás csökkentése …), azaz az analóg vonalon semmit, vagy csak rosszabb felbontású képet kapjunk.

A HDPC-vel nem lehet digitális másolatokat készíteni, mert a fogadó berendezésben nincs dekóder. Dekódert kizárólag a kijelzőkbe építenek be. Az FCC (Federal Communications Commission, azaz a Szövetségi Kommunikációs Bizottság) átal kezdeményezett, a legális tartalommásolásról szóló szabályzat (fairuse rights, azaz a korrekt használat szabályai) Amerikában heves vitát váltott ki. Még nem tudni, hogyan fogja Németország átvenni a HDCP-t. Csak egy biztos: a HDCP megnehezíti a videó alapú programanyag kezelését, drágítja a végberendezéseket és az általános bevezetése után nem sokkal “recsegni-ropogni” fog.

HD ready logoAz EICTA (European Information , Communications & Consumer Electronics Technology Industry Association) Európára vonatkozólag megalkotta azokat az ismérveket, amelyek azt szabályozzák, hogy Európában mely HDTV berendezések viselhetik a “HD ready” logót és ezzel egyfajta biztonságot garantálnak vevőiknek a jövőre nézve. Ez a rendelkezés már nagyon időszerű volt, mert a piacon levõ berendezések közül többen megtévesztõen használják a “HDTV” feliratot, ugyanakkor sok esetben nemhogy a szükséges felbontással, de még a HDTV jelhez szükséges digitális bemenettel sem rendelkeznek.

A „HD-ready“-logó arról biztosítja a vevőt, hogy a kijelző:

  • legalább 720 soros tényleges felbontású, ami támogatja a HDTV formátumokat: 720p (1280 x 720 progresszív) és az 1080i (1920 x 1080 interlaced) felbontásokat 50 vagy 60 Hz-en.
  • legalább egy digitális DVI- vagy HDMI-bemenettel rendelkezik
  • egy, az analóg HDTV-hez alkalmas YUV bemenettel rendelkezik, és
  • támogatja HDCP védelmet.

TMDS-jel normaÜgyeljen a jelalakra:

A jelminőséget mindenek előtt az impulzusok alakja befolyásolja. Az impulzusok jelalakja akkor jó, ha a kimenő jelek , vágásonként, egymással szinkronban íródnak. Az ideális jelnél a felfutási- és a lefutási idő nulla, a fázis és az amplitúdó konstans és nem hirtelen szerűen változó. A jel alakja ekkor egy élesen körülhatárolt négyzet, maximális területtel. A gyakorlatban a jelalak területe a különböző zavaró hatások miatt kisebb, vagy nagyobb mint az ideális. A jelelek torzulása azonban egy megadott határt nem léphet túl. A fent bal oldalon megtalálható fotón a TMDS-jel csak a világos szürke mezőben lehet.

TMDS adó kimenő jel

 

 

A jobb oldalon lévő fényképen megnézhető, hogy a jelalak annyira nyitott, hogy a tolerancia ábra nem sérül.

 

Ez egy TMDS adó kimenő jelét mutatja, amikor a jelalak megfelelő .

 

HDMI jel amplitúdó- és fázis hibákkal

A bal oldalt lévő fotón pedig látszik a rossz HDMI jel amplitúdó- és fázis hibákkal, hosszú aszimmetrikus fel és lefutási időkkel. A fehér része azt mutatja, hogy a jel hol hagyta el a tolerancia ábrát.

Nem szabad elfelejteni, hogy egy kevésbé értékes HDMI csatlakozókábel (magas elnyelés, keresztmoduláció, túl hosszú, rossz impedancia illeszkedés) hibás jel kialakulása okozhatja, akkor is, ha a forrás minden követelménynek megfelel. A kimenőjelet a csatlakozókábel végén is ellenőrizni kell.

Mi a TMDS?

A forrás és a fogadó berendezés között továbbítandó hatalmas adatmennyiség miatt a DVI-nek és a HDMI-nek biztonságos, gyors és veszteség nélküli átviteli folyamatot kell biztosítani. (lenti fotó).

Egyvonalas jelátvitel és különbség jelátvitel

Egyvonalas jelátvitel és különbség jelátvitel

Egyvonalas jelátvitel: Egy HDMI összeköttetés elvi kapcsolási rajza. A képadatok három TMDS csatornán továbbítódnak: a piroson, a zöldön és a kéken. Az órajelnek külön TMDS csatornája van.

Ehhez fejlesztette ki az amerikai Silicon Image a TMDS átviteli szabványt. TMDS a „Transition Minimized Differential Signaling“ rövidítése, amely magyarul annyit jelent, hogy differenciál átvitel minimális számú jelszint átmenettel. Mit kell ezalatt érteni?

Differenciál átvitel

A jelátvitelhez leggyakrabban egy vonalat használnak. Az adónak és a vevőnek szüksége van egy közös referenciapontra is, ez az esetek zömében a földpont. (lenti fotó).

A HDMI kapcsolat

A HDMI kapcsolat: A differenciál átvitellel a vonalzavarok megszűnnek.

Több jel átvitelekor külön referenciapontot is ki lehet alakítani. Ez költségesebb, de megbízhatóbb: kevésbé érzékeny a zavarokra. Ekkor a referenciapontnak nem kell földpontnak lennie, digitális esetben a bit értékét egyszerűen a jel két vezetéke között mérhető feszültség határozza meg. A TDMS ezt alkalmazza, erre utal a különbségi jelátvitel (differential signaling) kifejezés.

A logikai változás így már nem függ a szinkronjelet, hanem csak azok különbségétől, tipikusan 700 mV. Ez a megoldás közömbösíti a külső környezet.

Reméljük ez kis összefoglaló segített némi alapfogalmat elsajátíttatni.

 A jobboldalt megtalálható fotóra klikkelve házimozi és hifi készülékekhez talál alkatrészeket és kiegészítőket, kábeleket!

USB 3.0 – 5 gigabit/másodperc

Az USB 3.0-val felpörög az adatátvitel!

Az USB összeköttetés megalkotása fordulópont volt a számítógépek és a perifériáik csatlakoztatásában. A Universal Serial Bus (USB) az idén kilenc éves. Ez szokatlanul hosszú életkornak számít az IT világában. Eddig több, mint 2 milliárd USB készüléket adtak el. De a Terrabyte-os merevlemezek világában a 480 megabit per másodperc adatátviteli sebesség, amely az USB 2.0 maximális sebessége, mára már nem elegendő. Az USB konzorcium 2008 végére elkészült a nagy sebességű USB szabvánnyal, a 3.0-ás rendszer műszaki specifikációjával.

USB 3.0 superspeed

Az USB 3.0, amelyet „Superspeed USB“ névvel is emlegetnek, tízszer nagyobb adatátviteli sebességet ígér: az adatátviteli ráta elméletileg 4,8 gigabit per másodperc maximális sebességet is elérhet. Ez azt jelenti, hogy egy CD-R nagyságnyi adatmennyiségét egyetlen másodperc alatt át lehet másolni.

USB 3.0 öt gigabit / másodperc

Az USB-3.0 készülékeken új típusú csatlakozók is megjelennek majd , de a jelenleg használatos USB dugókkal is teljes mértékben megmarad a kompatibilitás (és fordítva is). Így az A típusú USB-3.0 dugó mechanikusan megegyezik és kompatibilis az USB 2.0 dugóval. A B típusú dugók és az A ás B típusú micro-dugók viszont megváltoznak.

USB micro-A dugóUSB micro-A alj

Az USB 3.0 lényegesen javítja az USB készülékek energiaellátását: 100 milliamper helyett max. 900 milliamperes áramerősséget tud szolgáltatni a csatlakoztatott perifériáknak. Így rövidebb idő alatt feltölthető az iPod – és néhány más “nélkülözhetetlen” szerkezet, mint például az USB rakéta kilövő alj vagy az íróasztalunkon helyet foglaló USB-s italhűtő.

A SuperSpeed-USB technológiájú készülékek 2010-ben jöttek a piacra.

A szabvány kidolgozását követően felhívták a gyártók figyelmét arra, hogy a készülékek következő generációjában már ezt a szabványt kell alkalmazni. Az USB-3.0 specifikáció már teljesen elkészült. Az első, a 3.0 szabvány szerint gyártott USB kontrollerek 2009 nyarán meg jelennek, a piaci elterjedésükre 2010-ben lehet számítani. Időközben egy egész sor High-Speed csatlakozó került a PC-re: Display Port, eSata és a HDMI. Ezek létrejötte mind kapcsolatban áll a HD minőségű média megjelenésével. A Firewire is komoly update-tel számolhat: a sebessége várhatóan 3,2 gigabit per másodperc lesz. Az interfész bővítések miatt a PC hátoldala először szokatlan képet mutat majd, de mindezért kárpótol minket az a lehetőség, hogy a jövőben a külső berendezéseink és a számítógépünk között nagy sebességű összeköttetéseket hozhatunk létre. Célszerű lenne, ha a gyártók végre megegyeznének és a mobiltelefonok adatkábeleinél egyforma csatlakozót használnának. A Sony Ericsson és a Samsung – csakúgy, mint korábban – saját csatlakozót fog használni. A HTC a Smartphone-jaira Mini-USB-t, a Motorola és a Nokia ezzel szemben egy modern Micro-USB csatlakozót szerel be majd a mobiljaiba.

USB micro-B dugóUSB micro-B alj

Az USB 3.0 szabványnak megfelelő kábeleket rövid határidővel szállítjuk! Kattintson a fent  jobb oldalon elhelyezkedő fotóra és webáruházunkban megkeresheti a megfelelő USB kábelt kábelkonfigurátor alkalmazásunkkal.

TFT képernyők és LCD kijelzők alapos és karcolásmentes tisztítása!

Ezzel a tisztítóval  profi módon tisztíthatja meg a kijelzőket, képernyőket!

TFT és az LCD kijelzőkhöz ne használjon hagyományos univerzális tisztítószereket. Ezek legtöbbször alkoholt, ammóniákot és részben lemosó benzint tartalmaznak. Mindezek súlyosan károsíthatják az érzékeny szerkezetű képernyőket. Ne használjon továbbá papírtörlőket se a tisztításhoz. Ezek apró faszemcséket tartalmazhatnak, amelyek megkarcolhatják a felületet. Erre a célra az egyszerű, pamut törlőruha a legalkalmasabb.

LCD-TFT Plazma tisztító spray SCREEN

TFT képernyő tisztító: kifejezetten a TFT képernyők és az LCD kijelzők kíméletes tisztításához fejlesztették ki. A tartós állagú, agresszív és maró anyagoktól mentes aktív hab kíméletesen tisztít.

  • TFT képernyőinek és LCD kijelzőinek tisztításához
  • PC- és TV-képernyők
  • Laptopok
  • Touch-Screen (szenzoros képernyők)
  • PDA-k
  • GPS navigációs rendszerek
  • Kamerák
  • Fényképezőgépek
  • Mobiltelefonok, okostelefonok
  • Táblagépek, tabletek

Itt tudja megvásárolni a LCD-TFT Plazma tisztító spray SCREEN tisztítószert: rtx.hu/component/virtuemart/lcd-tft-tisztitas/lcd-tft-plazma-tisztito-spray-screen-webaruhaz?Itemid=0

 

HDTV a televíziózás krémje

HDTV -High Definition Television – a nagy felbontású televíziót takarja a kifejezés.

A HD minőségű adások sugárzásához a korábbi közvetítőláncokat át kell alakítani a digitális követelményeknek megfelelően. Ez az átalakítás Európában messzire haladt, de országonként eltérő stádiumban van. Ha Európa fejlett ipari országait összehasonlítjuk az USA-val, vagy Japánnal, nem tapasztalhatunk lényeges lemaradást, de az átállás lassabban halad.

HDTV a televíziózás krémje

A televíziózás világában a szakemberek másról sem beszélnek néhány éve, csak a HDTV-ről.

De mi rejlik a fogalom mögött?

A fogyasztók felfedezték ezt az új technológiát, ismerik igazán az előnyeit?

2007-ben az IFA-n a Pricewaterhouse Coopers (PwC) felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett vásárlátogatók felének semmit sem jelent a HDTV kifejezés, ebből 25 százalékukat egyáltalán nem érdekli a HDTV. Ugyanakkor a megkérdezettek 42 százaléka már vagy rendelkezik HDTV-vel, vagy tervezi a vásárlást.
A HDTV határozottan az utóbbi negyven év legnagyobb forradalma. Hasonló jelentőségű mint az első színestévék megjelenése volt. Az analóg tv-k alapvetően műszakilag nem sokat változtak az idők folyamán, csak megbízhatóbbak, olcsóbbak és funkciókban gazdagabbak lettek.
A PAL szabvány is ugyanaz mint a kezdetekkor volt, nem változott: 576 sor, a horizontális felbontás 768 pont. Az egy másodperc alatt megjelenített képkockák száma 25, ami tulajdonképpen 50 “fél-képkocka” sugárzását jelenti. Több fajtája is létezik a PAL szabványnak, ezek csak kismértékben térnek el egymástól.

A készülékek ennél sokkal gyorsabban fejlődtek. A modern nagyfelbontású készülékek vezérlése kevésbé komplikált mint a hagyományos TV készülékeké. Egyetlen, nagyfelbontású jelfolyamra -stream- van csak szükség. Ma a HDTV alatt “720p” (1280 x 720 pixel progresszív) vagy “1080i” (1920 x 1080 pixel” Interlaced) képfelbontást értünk. A HDTV “képernyő” 16:9-es formátumú, amely sokkal inkább megfelel az emberi szemnek, mint a hagyományos 4:3-as formátum. A 4:3-as oldalarányt a HDTV tervezésekor már nem vették figyelembe. A 4:3 kép-oldalarányú reklámok és más anyagok lejátszásakor a képernyő jobb és bal oldalán egy-egy fekete sáv látható. A HDTV a maga 1920 x 1080 felbontásával ötször nagyobb felbontású, mint a PAL, az 1280 x 720 pedig a 2.2-szerese annak. Az 1024 x 768 pixeles XGA 1.9-szer nagyobb, mint a PAL felbontás. Azokban az országokban, ahol már bevezették HDTV sugárzást, többnyire a 60 félképet sugárzó 1920 x 1080 felbontást választották.

A televíziók minősége az elmúlt 50 évben alig változott, de most mérföldkőhöz érkeztünk. A HDTV megalkotásával a televíziók sokkal élesebb és részletgazdagabb képet sugároznak. Az eddigi 768 x 576 képfelbontású PAL rendszerrel szemben a HDTV jelenleg 1920 x 1080 maximális képfelbontást kínál, de tervbe vették már az ennél lényegesen nagyobb felbontásokat is.

Az LCD és a plazma készülékek eladása az utóbbi néhány hónapban ugrásszerűen megnövekedett.

PAL és HD TV összehasonlítás

PAL 1080i

A kép az 1080i és a PAL közötti összefüggést ábrázolja.

A HD film és műsorkínálat – amelyet a TV adók sugározhatnának – viszont még mindig alacsony. A nagy áttörés csak 2010-re várható, mert az ARD és a ZDF erre az évre tervezi a HD sugárzásra történő átállást. Németország szomszédai, Franciaország és Hollandia már sokkal előrébb járnak. Az EU részéről megvan a politikai akarat, hiszen már eldöntött dolog, hogy 2012-re a tagországok végleg átállnak az analóg sugárzásról a digitális műsorsugárzásra és ez szabad utat enged a HDTV-k elterjedésének. Ez egyben azt is jelenti, hogy erre az időpontra mind az ARD mind a ZDF végleg búcsút mond az analóg televíziózásnak. Az analóg műsorszórás leállításával, az analóg-digitális átállás következményeként nőhet a földi sugárzású csatornák száma. A korábbi analóg csatorna helyén 4-12 digitális csatorna is elfér.

Technika és felbontás:

A Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség a “high definition” televíziókat kétféleképpen is definiálja, mégpedig a 720p és a 1080i szabvánnyal. Arra, hogy egyetlen szabvány kristályosodjon ki, még várni kell. A European Broadcasting Union (EBU) rövidtávon a 720p szabvány bevezetését javasolja, hosszú távon pedig az 1080p szabvány átvételét tartja elfogadhatónak. A “high definition” elnevezés egyrészt a felbontásra, másrészt a HD tulajdonságokkal rendelkező médiára vonatkozna.

PAL (Standard TV) HDTV 720p HDTV 1080i
Felbontás 720×576 1280×720 1920×1080
Összes pixel 414.720 921.600 2.073.600
PAL élesség 0 2X 5X

720p

A HD 720p szabvány a teljes képernyős (progresszív) 720 képernyősoros natív vertikális képmegjelenítést határozza meg. Minden sort szekvenciálisan ír le. 50 Hz-es illetve 60 Hz-es képfrissítésnél másodpercenként 50 vagy 60 teljes kép jelenik meg. Ez a megoldás nagyobb kihívást jelent ugyan a technikának, de ugyanakkor kellemesebb az emberi szemnek. A 1280×720 képfelbontásnál 921600 képpont jelenik meg a képernyőn.

1080i

Az 1080i szabvány az interlaced (más néven skip) eljárás alkalmazásával 1080 képernyőpont vertikális megjelenítésére képes, másodpercenként 50 ill. 60 félképet jelenít meg. A teljes kép megjelenítése két lépésben: először a páros, majd a páratlan sorszámú pixelsorok kirajzolásával történik, gyors egymásutániságban. A szem fiziológiai tulajdonságai miatt a szemlélő a komplett képet érzékeli, hasonlóan mint a mozifilmeknél.
Ilyen módon azonos sávszélesség mellett közel dupla felbontású kép megjelenítésére van mód, a minőség minimális romlása mellett.
A 1920×1080 felbontás 2073600 képpont megjelenítését teszi lehetővé a kijelzőn.

Jelenleg a 720p és az 1080i szabvány egymás mellett létezik. A legjobb megoldásnak a kettő ötvözése tűnik, amelyet az EBU szerint hosszú távon az 1080p HDTV szabvánnyal kellene kiváltani. A legtöbb mai készülék mind a két HDTV képet meg tudja jeleníteni. Az 1080i szabvány ugyan nagyobb felbontású, mégis különböző teszteredmények szerint a 720p kép ugyanilyen részletgazdagnak mondható. Ezzel szemben az 1 méternél nagyobb képernyő átmérőjű kijelzőkkel végzett tesztek kimutatták, hogy a teszt személyek az 1080i szabvány szerinti nagyobb felbontású képet tartják jobbnak.

HDTV összehasonlítások

1080i

Interlaced és progresszív – ezek mit jelentenek

A jelenlegi PAL szabvány két lépésben továbbítja a képet. Először a páros számú sorokat, a következő képben pedig a páratlan számú sorokat továbbítja. A félképeket közvetlenül egymás után jeleníti meg, ezt a rövid időt az emberi érzékszervek nem érzékelik, ezért a két félképet egy egész képnek érzékeljük. Ettől függetlenül a sor- és képvillódzás még jelen van. Ezt a fajta megjelenítési módot értjük az “interlaced” kifejezés alatt. A 720p HDTV szabvány 720p (p a progresszívet jelenti) mindig egy komplett képet jelenít meg. Az 1080i HDTV-szabvány (i jelentése: interlaced) ugyanúgy félképeket jelenít meg, mint a PAL szabvány, de a sokkal nagyobb felbontás (1080 sor az 576 helyett) és az a digitális technológia miatt az előállított kép egyenletesebb, kontrasztosabb, villódzásmentes lesz.

 A HDTV előnyei vázlatosan:

a) éles, élesebb, legélesebb, HDTV

A HDTV ötször élesebb képet kínál, mint a régi PAL szabvány.

b) sokkal tisztább és jobb minőségű kép

A HDTV nem csak élesebb, kontrasztosabb képet kínál, hanem általában jobb képminőséget , pl.: ragyogó, tiszta színeket. Ez most marketing fogásnak tűnhet. De: egy, a Philips megbízásából elvégzett tanulmány szerint a megkérdezettek 94%-a találta jobbnak a HDTV-t, miután egyszer lehetősége volt kipróbálni.

c) jobb képhez jobb hang …

A modern hangszabványokkal ( pl.: Dolby- 5.1 vagy Dolby_DTS és Dolby-HD ) a házimozizás mással össze nem hasonlítható élményt nyújt. A sztereó eltörpül mellette …

Élesebb a HDTV kép minősége

A TV nézők nagy része eddig nem tartotta fontosnak, hogy HD Set-Top- Box-ot vásároljon – részben azért, mert nem találkozott még igazi programajánlattal, sokan pedig még nem is láttak HD minőségű adást.

A HDTV (High Definition Television) hátterében különböző TV szabványok húzódnak meg, amelyek mindegyikében nagyobb felbontás szerepel, mint az eddigi hagyományos, „normál“ televíziókra vonatkozó szabványokban. A HDTV-t igen gyakran összekeverik a 16:9- es képfelbontással vagy a DVB-vel, a digitális sugárzással, de a valóságban nem sok közük van egymáshoz ( a HDTV természetesen a 16:9 formátumot is ismeri és a DVB-TV vételére is alkalmas). Jelenleg két HDTV szabvány van érvényben. Az egyik a HDTV-720p, amely 720 sorból áll (teljes kép) , 1280×720 pixel a kép felbontása. A másik a HDTV-1080i, amely 1080 soros (fél kép) és 1920×1080 (Full HD) pixel a kép felbontása. A korábbi szabványokban 576 soros a vertikális felbontás (PAL / SECAM) illetve 480 (NTSC).

Kép formátum:

A HDTV formátum 16:9-es oldalarányt használ. A 4:3-as képaránnyal összehasonlítva a 16:9 kb. 33%-kal szélesebb. A nagyobb formátum kellemesebb az emberi szemnek, mert kevésbé fárasztja. A 16:9 formátummal sokkal természetesebb kép jelenik meg a képernyőn, a néző sokkal több részletet meg tud ragadni. A HD képek geometriailag gyakorlatilag torzítás mentesek.

Tömörítés és átviteli szabványok:

A HDTV vételére vonatkozó három legfontosabb átviteli protokollt részletesen bemutatjuk Önöknek. A szabványok: MPEG 4, a H.264/AVC és a DVB-S2. A műsorszóróknak, akik programjaikat HD minőségben szolgáltatják,választaniuk kell egy adott tömörítési eljárást. A videó- és audió adatokat a kiválasztott codec előírásainak megfelelően tömörítik, dekódolják. A tömörített adatok “on-line kicsomagolásához” a végfelhasználónak egy speciális, a dekódolásokra felkészített vevőre van szüksége.

MPEG 4:

A Motion Picture Expert Group (MPEG) a videó- és audió adatok tömörítésére több szabványt is kidolgozott. Ilyen az MPEG 2 és a HDTV-hez is alkalmas MPEG 4 Codec. Eddig az MPEG 4 Codec rendelkezik a leghatékonyabb tömörítési tulajdonságokkal.

PAL és HD TV különbségek

A kódolásához bevezettek még néhány szabványt: a hanghoz az MPEG-2-ből már ismert Advanced Audio Coding-ot (AAC) és a másolásvédelemhez a Digital Rights Management -et.

H.264/AVC (MPEG-4/AVC) tömörítés

A H.264/AVC (Advanced Video Codec) az MPEG 4 tömörítés továbbfejlesztett változata, amelyet MPEG 4/AVC néven is emlegetnek. Ez az átviteli szabvány kétszer olyan magas tömörítési rátával rendelkezik, mint a régebbi MPEG 4 Codec, ugyanakkor jobb képminőséget garantál. A H.264/AVC kód hatékonysága háromszor nagyobb a H.262 (MPEG-2) kód hatékonyságánál, 1.920 x 1.080 pixeles HDTV felbontás mellett. Ez azt jelenti, hogy az MPEG-2 adatmennyiségéhez viszonyítva, annak egyharmad részénél már ugyanazt a képminőséget tudja. A feldolgozás erőforrásigénye azonban nagyobb, gyorsabb hardver kell hozzá. A HDTV esetében a H.264 (MPEG- 4/AVC) a leggyakoribb tömörítési eljárás, az MPEG-2 és az MPEG-4/ASP eljárást ritkán alkalmazzák. A jobb képminőség mellett az Advanced Video Codec-nek előnye még, hogy univerzálisan alkalmazható, pl.: mobilokban, HD DVD-kben és Pocket PCk esetében is.

DVB-S2:

A DVB-S2 (Digital Video Broadcast – Sattelite 2) egy olyan átviteli szabvány, amely a szatellit és a receiver közötti kapcsolatot szabályozza és amelyet egységesen 2006-ban vezettek be. A DVB-S-sel összehasonlítva, a DVB-S2 alkalmazásával több programot lehet jobb minőségben átjátszani. Ezen kívül a DVBB-S2 – többek között – nagyobb sávszélességet kínál. A hibajavítása is sokkal fejlettebb. A DVB-S2 sávszélességét a DVB-S sávszélességéhez képest 30 %-kal megnövelték. Egy DVB-S2 csatornán maximum 5 HDTV adó és max. 20 PAL adó fogható. A kínálat ismeretében ezt egy ideig nem szükséges bővíteni. A DVB-S2 az MPEG 2 és az MPEG 4 jelek átvitelére is alkalmas. Egy, a jövőben is használható HDTV receiverrel szemben elvárás, hogy dekódolja a MPEG4/H.264/AVC tömörítéseket és hogy fogni tudja a DVB-S2 Standard szerinti adásokat.

Másolásvédelem:

A HDCP (High Bandwidth Digital Content Protection) egy, a HDTV technológiában alkalmazott speciális másolásvédelem. A High Definition képek digitális átvitelére, a filmek és a sorozatok szerzői jogi védelmére egységes másolásvédelmet vezettek be a filmiparban. A HDCP-t kifejezetten a DVI és a HDMI digitális csatlakoztatásához fejlesztették ki.

HDCP

Mind a HD receiver-t, mind magát a HDTV készüléket el kell látni HDCP másolásvédelemmel, különben a képernyő sötét marad. Ha a készülékek HDCP kompatibilisek, akkor a videó- és audió adatok rögzítése csak bizonyos korlátok között vagy egyáltalán nem lehetséges. Úgy tűnik, hogy a felhasználók a közeljövőben nem tudják majd tetszés szerint felvenni és másolni az adásokat.

Az EICTA által hitelesített hivatalos HD ready és HDTV logók.

HD ready logó:

A HD ready az EICTA (European Information, Communications and Consumer Electronics Technology Industry Association) hivatalos pecsétje, amelyet a HDTV-ken alkalmaz és amelyet 2005-ben vezetett be.

HD Ready

A HD ready szimbólum azokat az alapvető követelményeket határozza meg, amelyekkel egy HDTV készüléknek rendelkeznie kell ahhoz, hogy HD képminőséget tudjon előállítani. A HD készülékkel szemben elvárás, hogy 16:9 formátumban, vertikálisan legalább 720 pixeles fizikai felbontással rendelkezzen. További követelmény, hogy egy analóg komponens videobemenettel, egy digitális DVI- vagy egy digitális HDMI bemenettel legyen ellátva. Ezeknek a bemenetek alkalmasnak kell lenniük a 720p és az 1080i formátumok fogadására. Követelmény még a HDCP másolásvédelem a DVI és a HDMI videobemeneteken.

HDTV:

Azok a receiver-ek és Set-Top-Boxok, amelyek műholdon, antennán vagy kábelen keresztül fogni tudják a HDTV jeleket , HDTV logót kaphatnak. A HD receiverrel szemben elvárás, hogy fel tudja dolgozni a DVBT és a DVB-S jeleket.

HD TV

Annak a Set-Top Boxnak, amely ezzel a logóval szeretne büszkélkedni, az MPEG 2 és az MPEG 4/H.264/AVC tömörítést ismernie kell, tartalmaznia kell ezek dekódoláshoz szükséges kódekeket.

Reméljük ez a leírás segített megismernie a HD TV fogalmait.

Mire kell odafigyelni egy új projektor(beamer)- lámpa beszerelésénél?

A projektorlámpék várható átlagos élettartama 1.500 – 2.000 óra. Természetesen nem minden lámpa tart ugyanannyi ideig. Az élettartam minden esetben a környezeti tényezőktől függ.

projektor

A lámpa hosszabb élettartamú lesz, ha tiszta környezetben működtetik, ha megóvják a túlmelegedéstől ( pl.: időnként kikapcsolják) és ha a légszűrőt rendszeres időközönként kitisztítják. Ha a lámpán van ún. takarékos üzemmód („Economy-Mode“), akkor célszerű ezt bekapcsolni: a kép néhány ANSI-Lumennel sötétebb lesz, de sokkal hosszabb élettartamú lesz a lámpa.

Figyelem! Ellenőrizze a beépített beamer-lámpa méreteit!

projektor lámpa

„A projektor-lámpák 10 parancsolata“

1. Beszerelés előtt az új lámpa mechanikai méreteit hasonlítsa össze az eredeti lámpa mechanikai méreteivel.

2. Ha nem minden méret azonos, ne szerelje be a lámpát

3. A lámpa beszerelése előtt alaposan tisztítsa meg a lámpaházat

4. A lámpát csak pamut- vagy műszál ruhadarabbal fogja meg

5. Ha szabad kézzel fogta meg a lámpát, egy alkoholos pamut ruhadarabbal távplítsa el róla az esetleges ujjlenyomatokat vagy más szennyezőanyagokat

6. A csatlakozókábelt az alátétlemezzel együtt teljesen húzza ki

7. Izzó nélkül ne indítsa be a készüléket

8. A lámpát csak akkor fogja meg, ha az már lehült.

9. Ha kikapcsolta a lámpát, 10 percig hagyja hülni és csak ezután kapcsolja be ismét

10. Soha ne távolítsa el a típusjelzést és a sorozatszámot

Ha ezt a használati utasítást betartja, a projektor-lámpa hosszú élettartamú lesz.